Az idült vesebetegség prevalenciája életkorral nő, mely a 2 típusú cukorbetegség, illetve a magasvérnyomás-betegség folyamatos növekedést mutató incidenciájával áll összefüggésben.

A Lennox–Gastaut-szindróma (LGS) egy ritka és igen súlyos epilepsziabetegség. 55 évvel ezelőtt írta le először a kórképet a marseille-i Henri Gastaut, majd a jellegzetes EEG- (elektroenkefalogram) eltéréseket a Bostonban dolgozó William Lennox.

Bizonyos negatív élmények átélése önmagában is megemeli annak a valószínűségét, hogy az adott élmény felnőttkorban is megjelenjen, valamint az átélt negatív élmények számának emelkedése szintén növeli a negatív élmények újbóli megjelenésének valószínűségét a felnőttkorban.

A krónikus fájdalomszindrómák kezelésében alkalmazott neuromodulációs terápiák, valamint az indikációk köre fokozatosan bővült az elmúlt 30 évben. A technológia fejlődésével számos új stimulátor eszközt, elektródatípust vezettek be.

Az antibiotikum rezisztencia folyamatos növekedése jelentős népegészségügyi problémát jelent világszerte a legújabb globális elemzés alapján. Ebben elsősorban az antibiotikumok indokolatlan alkalmazása játszik szerepet, de fontos tényező használatuk az állattenyésztésben, valamint olyan bakteriális probiotikumok alkalmazása, amelyek mobilis formában tartalmazzák az antibiotikum rezisztencia géneket. Ez utóbbi miatt indokolt a Saccharomyces boulardii használata, hiszen az gombaként nem ad át rezisztencia gént a patogén baktériumoknak.

Az epilepszia élettartam-prevalenciája 1,2–2,9%, ami nem alacsony arány összességében. Emellett kiemelendő, hogy a kezelés évekig, évtizedekig, akár egész életen keresztül tarthat, így különböző élethelyzetekben kell kezelni, megtalálni a beteg számára optimális, egyénre szabott terápiát.

A Depresszió Mutatószámrendszer tanulmány tíz közép-kelet-európai, valamint balti országban vizsgálta meg a depresszió ellátásának helyzetét.

Európában a Jardiance® (empagliflozin) az első és jelenleg egyetlen engedélyezett készítmény a tünetes krónikus szívelégtelenségben szenvedő felnőtt betegek kezelésére, az ejekciós frakciótól függetlenül.

A mindennapi gyakorlatban nem ritka, hogy az epilepsziás betegnél egyidejűleg súlyos társbetegségek állnak fenn. Az összefoglalóban szeretném bemutatni, milyen szempontokat szükséges a szokásosokon kívül mérlegelni az antikonvulzív terápia választásánál, vagy a már jól beállított betegünknél szükség lehet a terápia újragondolására. Két beteg példáján mutatom be a felmerülő lehetőségeket: egy multimorbid, pitvarfibrilláló és egy glioblastomás betegnél. A gyógyszeres interakciók mellett a tumor jellegzetessége is befolyásolja a kezelést.

A súlyos társbetegségekkel küzdő epilepsziás betegeknél különösen fontos az egyénre szabott terápia.

Hamarosan megszűnik a külföldről Angliába utazók érkezés utáni koronavírus-tesztelési kötelezettsége. Nemzetközi kitekintés.